TESZÁRSZ KÁROLY centenárium

 

logo

Nem ma kezdtük...

100 esztendővel ezelőtt hunyt el Teszársz Károly (1855-1916) szakszervezetünk alapító elnöke.

Szövetségünk vezetése 2016-ot Teszársz Károly Emlékévvé nyilvánította, azzal a szándékkal, hogy a tiszteletadó emlékezés mellett minél több szaktársunkkal megismertessük mozgalmunk történetének első évtizedeit. Ugyanis bizonyosak vagyunk abban, hogy a munkavállalói érdekvédelem és a szakmai szervezkedés XIX. század végén elindult folyamata sok tanulsággal és hasznos tapasztalattal szolgál mai munkánkhoz is.

 Tovább olvasom a tájékoztatót

Centenáriumi cikkek

A vas- és fémmunkások

augusztus 13-án, vasárnap délelőtt a VIII. ker. Baross utcza 110. szám alatti házban /Szeless-féle vendéglő/ nyilvános gyülést tartottak. Zupka szaktárs mint egybehivó üdvözli a megjelenteket; inditványa folytán Frisch Ignácz szaktársat elnökké, Batta Gyula szaktársat jegyzővé választják. Napirenden volt: 1. A szövetség ügye. 2. Az egyesülési jog.

Tovább a teljes cikkhez

 

Budapest

A Sangerhausen-féle gépgyár munkásai május 29-én, Prokop ur vendéglőjében jól látogatott gyülést tartottak, a hol is megbeszélték ama botrányos viszonyokat, a melyek a gyárban uralkodnak. A gyár a hasonnevü német vállalat fiókja. Ugy halljuk, hogy a vezérigazgató künn, Németországban benne van az egyháztanácsban s mivel csak német müvezetőket alkalmaznak, az egész vállalat oly szinben tünik fel, mintha az olcsó magyar munkaerő kizsákmányolására spekulálnának.

Tovább a teljes cikkhez

 

Moson

"Változnak az idők, s velük az emberek." Bár nem sokat adunk ily közmondásokra, mégis idéznünk kell ezt; hogy talál-e, annak megitélését szaktársainkra és Kühne Ödön urra, mosoni gépgyárosra, munkaadónkra bizzuk. Hogy rövidek legyünk, mindjárt azon idők és emberek leirásához fogunk, melyekre az idézett közmondás illik.

Tovább a teljes cikkhez

 

A miskolczi reszelővágók

kizsákmányolásáról eléggé gondoskodik Stiller Gusztáv ur, a ki "Első mickolczi reszelővágó vállalat" hangzatos czímet adta bódéjának. Eddig hétszámra 3-5 forintot és élelmezést adott ott dolgozó szaktársainknak, de az élelmezés olyan volt, hogy a munkások kénytelen voltak fizetésük egy részét élelmezésre költeni. Ily fizetés mellett még egyre hajszolta a munkásokat, megszabván nekik, hogy hány darab reszelőt kell egy nap alatt megvágniok. A mikor azonban látta, hogy igy nem ér czélt, gondolt merészet és nagyot, kifundálta, hogy miképp lehet a munkást saját magának hajcsárjává tenni: behozta a gyárba az akkordmunkát. Már most dolgozzék a munkás szakadásig, ha valamennyit keresni akar. Ugyanis az akkordbéreket 20 százalékkal olcsóbbra akarta szabni, mint a mily akkordbért Budapesten fizetnek, abból a feltevésből indulva ki, hogy Miskolczon nincsenek a reszelővágóknak oly igényeik, mint a Budapesten dolgozóknak.

Tovább a teljes cikkhez

 

Szakmozgalmunkhoz

ujsagMinden oldalról hangzik a panasz, hogy szakszervezeteink nagyon gyengék. Kivétel  nélkül minden szakmában a munkások egy csekély töredéke van csak szervezve, a mely a szervezetlen tömeggel összehasonlítva, számba se jöhet. Minden eszközt megmozdítanak, hogy azokat szervezzék, de igyekezetük mindig dugába dőlt. Azután csodálkoznak igyekezetük meddőségén, mert ők, véleményük szerint, minden lehetőt megtettek.


Tovább a teljes cikkhez

 

bakony.jpgcib.jpgcontessa_vasas.jpgcorvin_logo.jpggosztolavasas.jpghoteleuropa.jpgpraktikervasas.jpgvodafone.jpgbakony.jpgcib.jpgcontessa_vasas.jpgcorvin_logo.jpggosztolavasas.jpghoteleuropa.jpgpraktikervasas.jpgvodafone.jpg
TOP