Search results
A 2017. évi képzési programunk keretében újabb alapszervezetnél tartottak oktatást a Vasas Szakszervezeti Szövetség munkatársai, Szőke Zoltán és Rácz Ferenc szakértők.
A sopronkövesdi Autoliv Kft.-nél működő Vasas alapszervezet újonnan megválasztott bizalmi tisztségviselői a szakszervezetek szerepéről, feladatairól, működéséről hallhattak előadásokat.
Szó volt a bizalmi tisztségviselők szerepéről, jogaikról, felelősségükről valamint a munkájukhoz szükséges hatékony kommunikáció elsajátításáról is.
A jó hangulatú képzés szervezését és lebonyolítását Marsitsné Horváth Marianna SZB titkár és Kontorné Marcz Ildikó SZB titkár helyettes vezette.
Ma ülésezett a Magyar Szakszervezeti Szövetség Szövetségi Tanácsa. A testület tárgyalt a bérmegállapodások helyzetéről, és az itt olvasható állásfoglalást tették közzé.
A munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak azonban az emberi méltóság megsértésével. Ezen túlmenően a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Ezeknek az elveknek a gyakorlati alkalmazását a munkahelyi kamerás megfigyeléssel összefüggésben vizsgálják meg a hrportal.hu oldalon.
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezet által meghirdetett mai demonstráción munkavállalók, szakszervezeti tagok és támogató szervezetek képviselői vettek részt. Sokan voltunk, de lehettünk volna többen is. Sajnos azonban a munkáltató különböző módokon, például fenyegetésekkel gátolta a kollégák részvételét. Miről szólt a tüntetés? A középtávú bérmegállapodás szerinti 1,7 százalékos alapbéremelésnél magasabb bérnövekedést követeltek a dolgozók. A társaság székháza előtt tartott tüntetésen Mucsi Zoltán, a szövetség elnöke megszégyenítőnek nevezte az 1,7 százalékos béremelést. Megjegyezte, hogy követelésük fedezete a kormány által a munkáltató számára a szociális hozzájárulási járulék 5 százalékos csökkentéséből adódó mintegy egymilliárd forint, amiből a cégvezetés "egyetlen fillért" sem akar a munkavállalóknak adni, sőt érdemben tárgyalni sem akar. Balogh Béla a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint pedig nagyobb megbecsülés illetné a nehéz fizikai munkát végző dunaferres dolgozókat. Mezei Zsolt, a kokszolómű szakszervezeti bizottságának elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy a dolgozók korábban többször lemondtak már bizonyos juttatásokról, hogy a vállalat a nehéz helyzetben pénzhez jusson, most elvárják, hogy amikor lehetőség van rá, több pénzt kapjanak. A beszédek közben "Nem félünk!" és "Bért akarunk!" kiabálták a tüntetők és gyakran fújták a sípjaikat, valamint felharsantak a kereplők is.
A megmozdulásról készült cikkek, tudósítások az alábbiakban olvashatóK
Garantált bérminimum a jogszabály szerint annak jár, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és ilyen végzettséggel rendelkezik is. Egyszerűnek hangzik. Valójában viszont számos kérdés felvetődhet, melyeket az itt olvasható cikk segít tisztázni.
Mindössze 1,7 százalékos alapbéremelést hagyott jóvá dolgozóinak az ISD Dunaferr Zrt. 2017-re, egy korábbi megállapodás miatt. A kormányzati járulékcsökkentésből nyert többletét a cég nem kívánja bérfejlesztésre fordítani. A társaság éveken át erősen veszteséges volt, miközben tavaly több százmilliós munkahelymegtartó támogatást kapott az államtól. Ám úgy tűnik, azóta komoly fordulat történt: a Dunaferr nyereséges lehet és munkaerőhiánnyal küzd. Az erről szóló cikket a napi.hu oldalán olvashatjátok.
Ahogy arról a korrábbiakban már tájékoztatást adtunk:
A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöksége a 2017. évi érezhető alapbéremelés érvényesítése céljából
2017. február 15-én (szerdán) 14.15 órakor, a Vasmű téren, az Igazgatósági épület előtti parkolóban, cégvezető úr ablaka alatt demonstrációt szervez.
A demonstráció célja:
Nagy létszámú munkavállalói tömeg jelenlétével nyomást gyakorolni a munkáltató vezetőire.
A 2017. február 2.-i főbizalmi értekezlet határozata értelmében a Dunaferr Vasas elnöksége az alábbi felhívással fordul a munkavállalókhoz. A "Dunaferr-eseknek" nagyon jól esne, ha széles körű szolidaritást tapasztalnánk egyrészt a szakmák, másrészt a régiók részéről. Tűrhetetlennek tartjuk, hogy a munkáltató "az ölébe pottyant" szociális hozzájárulási járulék csökkentés juttatásból egy fillért sem akar a munkabérekre fordítani.
A nagyvállalatok termelékenyebbek mint a kis és közepes vállalkozások, valamint a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége is nagyobb, mint a belföldieké. A legutóbbi a GKI Gazdaságkutató Zrt. 1000 céget érintő felmérése is ezt támasztja alá. Kiderült, hogy hiába a béremelés, a magyar munkaerő nagy része motiválatlan. Ezért romlik a munkamorál, a hatékonyság és növekszik a fluktuáció. Mindezek miatt a cégek bár létszámbővítést terveznek, egyre nehezebben találják meg a megfelelő munkaerőt, ami óhatatlanul szintén hatással lesz a termelékenységre és a hatékonyságra. Vajon mi áll e mögött, mik a problémák akár a munkaerő motivációjával - a bérezésen kívül - a munkaszervezéssel, esetleg a vállalati kultúrával, ami komoly hatékonyságbeli különbségeket teremt? Miért nem szorultak rá eddig a cégek a termelékenység növelésére? Erről olvashatunk a hrportal.hu oldalán.
Fura kettősség jellemzi a munka világát: egyrészt a kormány több százezer munkavállaló járandóságát emelné, miközben több tízezer embert szinte szó szerint éhhalálra ítél; másrészt a kabinet erővel kényszeríti ki a fizetésemelést, miközben a hasonló célért küzdő szakszervezeteket letöri. Hogy mi lesz az egymásnak ellentmondó folyamatok vége, azt nem lehet megjósolni, de a jelenlegi állás szerint úgy tűnik: kevesebben dolgozhatnak majd több pénzért. A cikk folytatása itt olvasható.
