A férfiak és nők keresete közötti szakadék jelenségének és kezelésének témaköre több ok miatt is aktuális napjainkban, illetve olyan kérdés, amelyet a szociális partnereknek is napirendre kell tűzniük. (részletek dr. Borbély Szilvia Magyarország – a nők és férfiak bére közötti sokkoló szakadék című írásából):

Az egyik ok az, hogy a férfiak és nők keresete közötti különbség Magyarországon nem enyhül, hanem a legutóbbi rendelkezésre álló adataink szerint súlyosbodik. Döbbenetes, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar nők vannak a legrosszabb helyzetben több szempontból is, a férfiak és nők keresete közötti különbség a nők rovására több szempontból is Magyarországon a legmagasabb, illetve dinamikusan nő. Így:

• Az EU-ban 2012-2013-ban a közszektorban dolgozó nők és férfiak közötti bérdifferencia volt legmagasabb (24,4%, illetve 22,4%)!
• Kimagasló az oktatásban dolgozó nők és férfiak kereseti rése: 2013-ban ez 36% volt és ezzel az legrosszabb helyet foglalhattuk el uniós összehasonlításban; 2009-2013 között ez a mutató duplájára emelkedett!
• Az OECD tagországokban Magyarországon a legrosszabb az arány a felsőfokú végzettségű nők és férfiak keresetét illetően (2013-ban a nők a férfiak keresetének mindössze 59%-át kapták)!
• A részmunkaidősöktől megtisztított bázison számított nemzetgazdasági szintű GPG is a magyar nők esetében a legmagasabb az EU-ban!

Ezek az adatok - melyek forrása az Eurostat - olyanok, amelyek mindenféleképpen beavatkozást igényelnek, nem lehet szemet hunyni felettük.

A másik ok az, hogy az Európai Bizottság 2014 márciusában ajánlást fogalmazott meg a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről, amit Magyarország sem hagyhat figyelmen kívül.  /A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2014. március 7.) a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről (2014/124/EU)./ Az ajánlás külön is kiemeli ebben a szociális partnerek szerepét azzal, hogy a következőképpen fogalmaz: „A tagállamoknak ösztönözniük kell a magán- és állami munkáltatókat, valamint a szociális partnereket arra, hogy fogadjanak el a bérek összetételére és struktúrájára vonatkozó átláthatósági politikákat.” (2. pont). Bár a jelzett dokumentum úgynevezett ajánlás, azonban felszólítja a tagállamokat „A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a bérek átláthatóságának előmozdítására”. (2. pont).

A bérek átláthatóságának biztosítását szolgáló, ajánlott intézkedések között – amelyekből a tagállamoknak legalább egyet el kell fogadniuk – van olyan is, amelynek végrehajtása kimondottan a szociális partnerek hatókörébe tartozik. Eszerint „A tagállamoknak a szociális partnerek függetlenségének sérelme nélkül és a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban biztosítaniuk kell, hogy a kollektív tárgyalások megfelelő szintjén a felek megvitassák az egyenlő díjazás kérdését, ideértve a bérauditok kérdését is.” (6. pont) A horizontális rendelkezések között is vannak a szociális partnerekre vonatkozóak. Egyebek mellett a szociális partnereknek is feladata a tudatosság növelése. Eszerint „A tagállamoknak az állami és magánvállalkozások és szervezetek, a szociális partnerek és a közvélemény körében erősíteniük kell a tudatosságot az egyenlő díjazás, az egyenlő értékű munka és az átláthatóság elvének előmozdítása, a nemek közötti bérszakadék okainak felszámolása és a béregyenlőtlenségek elemzését és értékelését segítő eszközök kialakítása érdekében.” (17. pont)

A szociális partnereknek, közöttük a szakszervezeteknek - e béranomáliák megszüntetésében elsősorban érdekelteknek – saját maguknak is ismerniük kell e kérdéskört, ahhoz, hogy küldetésüknek és az uniós ajánlásnak megfelelően érdemben fellépjenek. A JUST/2013/Action Grants keretében az Amszterdami Egyetem Munkaügyi Kutatóintézete által vezetett „Innovatív eszközökkel a nők és férfiak keresete közötti különbség (Gender Pay Gap, GPG) ellen” című projekt egyebek mellett éppen ebben van a szociális partnerek segítségére.

forrás: szakszervezetek. hu

Európában elsőként Magyarországon, Győrben nyitott úgynevezett internacionális partnerségi irodát (TPI) Németország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall és hazai partnere a Vasas Szakszervezeti Szövetség. A tanácsadással és képzéssel foglalkozó iroda működésével a magyar munkavállalók érdekeinek erősödését remélik - hangzott el az iroda megnyitása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

Wolfgang Lemb, az IG Metall elnökségi tagja és ügyvezetője elmondta: a cél az, hogy minden munkavállaló meg tudjon élni a béréből, jó körülmények között dolgozhasson, és jó produktuma legyen. A termelés ma egy globálisan integrált értékteremtési lánc, ezért globálisan kell tekinteni az iparra is, főként az autóiparra, mert így lehet előbbre lépni - fűzte Az MTI kérdésére a győri irodában heteken belül elinduló munkáról elmondta, hogy mindenképpen a helyi feltételekből fognak kiindulni, a két ország jó tapasztalatait most gyűjtik össze. Ezek alapján készítenek egy munkatervet a leendő oktatási és tanácsadási területekre.

Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke hozzáfűzte, hogy a projekt célja elsősorban a német példák alapján, a helyi sajátosságokhoz igazodva újszerű tagszervezési, tagmegtartási tevékenységek bevezetése. Első körben az Audi beszállítói körében térképezik fel a lehetőségeket, ebben hathatós segítségre számítanak ai IG Metall-tól, mivel e cégek többsége német gyökerű. A későbbiekben a Mercedes kecskeméti gyárának beszállítói körében is szeretnének "körülnézni". Kifejtette: Magyarországon közel 750 autóipari cég van, ahol mintegy 130 ezer ember dolgozik. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az itthoni munkakörülmények, bérek és juttatások legalább megközelítsék a német munkavállalókét. A három évre tervezett projekt kivitelezésen két IG Metall munkatárs közvetlenül Győrben a Vasasokkal közösen dolgozik, kettő pedig Frankfurtban segíti az itteniek munkáját.

Az IG Metall a világ egyik legnagyobb szervezett munkavállalói képviselete, 2,25 millió taggal rendelkezik az autóiparban, illetve az elektromos, a textil, illetve a műanyag iparban, az információs és kommunikációs technológiai ágazatokban. A jövőre 140 éves Vasas Magyarország 203 munkahelyén van jelen, amelyből 118 multinacionális vállalat, s többségében német tulajdonúak.

Balogh Béla, a VASAS elnökének megnyitón elhangzott beszéde letölthető innen
Wolfgang Lemb, az IG Metall elnökségi tagjának die Welt-nek adott interjúja (Welt.de)

Az interneten több portálon is beszámoltak az eseményről:
webradio.hu, origo.hu, gyorplusz.hu, kisalfold.hu, stop.hu, nepszava, profession.hu, autopro.hu, polusonline.hu

forrás: MTI

Az európai uniós jog és a szervezkedési jog megsértésének nevezte Benke Norbert, a Vasas Szakszervezet regionális vezetője a bíróság első fokú döntését, amellyel elutasította a pécsi Honsa Kft.-től 2013 novemberében elbocsátott hét szakszervezetis munkavállaló bírósági keresetét.

Kijöttek a KSH legújabb számai a magyar foglalkoztatottságról, amelyek ismét csodálatosak, bár azért az rögtön látszik, hogy a foglalkoztatottság ugyan 117 ezerrel volt magasabb az egy évvel korábbinál, de ebből 50 ezer volt csak a "rendes" bővülés, 67 ezer pedig a külföldön dolgozók és a közmunkások számának növekedése.

Tovább a teljes cikkhez (444.hu)

Lényeges változások a Vasas szakszervezeti tagsági jogviszony létrejöttében és megszűnésében!

A 2015. november 26-án elfogadott Alapszabályunknak megfelelően a belépési, illetve a kilépési nyilatkozatok EREDETI példányát a Vasas elnökéhez kell el juttatni. FIGYELEM!! Honlapunkon a Csatlakozás - Belépési nyilatkozat menüpontról letölthető az új belépési formanyomtatvány, a kongresszust követően már csak ez használható!