Női konferencia Nyíregyházán - 2016
- Megjelent: 2016. január 18. hétfő, 13:59
Teszünk érte, hogy legyen esélyünk!
Női konferencia Nyíregyházán
"Az egyenlő bánásmód – a nők esélye - 2016"
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Női Tagozata Nyíregyházán tartotta a női tudást átadó konferencia sorozat nyitó rendezvényét, amelynek a Szakszervezetek Háza adott otthont 2016.január 12-én.
A résztvevők között voltak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, Vasas Szakszervezet, Vegyész Szakszervezet, HVDSZ, HODOSZ, Vasutas Szakszervezet képviselői.
Pethes Sándorné, a Női tagozatban a vasutasokat képviselő alapító, egyben a rendezvény szervező köszöntője után, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke tartott tájékoztatót arról, hogy a MaSzSz részéről miért nem írta alá azt a megállapodást, amely a minimálbért, és a garantált bérminimumot érintette. Javasolta a VKF fórumon, hogy a bérajánlásba kerüljön be a nemek közötti bérkülönbség, amely javítása, megszüntetése a kormánynak és a szakszervezeteknek közös célja lehet. Az elnök kitért arra is, hogy a nők problémáit felvállalni és képviselni kell.
Hercegh Mária, a MaSzSz Női Tagozat elnöke elmondta, hogy minden megyében tartanak konferenciát, amelynek fő témája a nők foglalkoztathatósága.
A prezentációja "A női foglalkoztatást nehezítő és gátló foglalkoztatási szabályok. A munkavállaló nők helyzete"-t mutatta be, amely nagyon részletes volt.
Szólt - többek között- arról, hogy :
- - az esélyegyenlőség kérdése háttérbe szorult,
- - a nők foglalkoztatottsága többször törik meg,
- - az Munka Törvénykönyve nem bíztosít esélyt a nők számára,
- - a gyermeket nevelőknek folyamtosan csökken a munkajogi védelme,
- - az atipikus foglalkoztatási formák iránti bizalmatlanság mindkét (munkavállalók, munkaadók) részről erős,
- - hogyan egyeztethető össze a munka a családi feladatokkal,
- - a munkahelyek túlnyomó többsége nem "családbarát",
- - a munkaadók nagy többsége nem támogatja az átképzést, továbbképzést,
- - elégtelen és rugalmatlan a gyermekellátó intézmény hálózata, főleg vidéken,
Szó volt az "Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata" -ról, amely mérföldkő volt ugyan, de nem volt kötelező betartani, mert nem rendelkezett a törvény erejével. Sokat tudunk az emberi jogokról, de, hogy megfogalmazni nem egyszerű – megismerhettük egy rövidfilmből.
Az elnökasszony beszélt még a nemzetközi kötelezettségkről, valamint az Európai Unió Irányelveiről, Ajánlásairól, Egyezményekről és Megállapodásokról, de Magyarországról, az Alaptörvényről, amelybe nem került be "az Egyenlő munkáért egyenlő bér" elve sem.
A következő előadást dr. Vassné dr. Kemecsei Hedvig, az Egyenő Bánásmód Hatóság (EBH) megyei referense tartotta, " Esélyegyenlőség és a nők, az egyenlő bánásmód törvény tükrében" címmel.
A törvényi háttér ismertetése után beszélt a közvetett hátrányos megkülönböztetésről:
- pl. aki gyereket vár- nem hosszabítanak szerződést,
- a munkaidő-beosztás hátrányos megváltoztatása,
-
- - a zaklatás, jogellenes elkülönítés (szegregáció), megtorlás,
- - álláshírdetés, kiválasztás,
- - a munkaviszony létesítése és megszüntetése
- - előmeneteli rendszer biztosítása,
- - szakszervezeti tagság
- - a lakhatással, oktatással, képzéssel összefüggő helyzetekről.
Majd néhány jogesetet imertetett az ügyvédnő, és a következményeket.
A panelbeszélgetés vezérfonala a "Nők foglalkoztathatósága a gyakorlatban" volt, amelyben a Vegyész, a KASZ és a Vasas képviselői vettek részt, a moderátor Hercegh Mária volt.
A kérdésekből és a válaszokból adódóan megismerthettünk jó, jobb és kevesbé jó példákat. Mindenki számára volt új információ, javaslat, közben végiggondolhatták a kolléganők és a kollégák, hogy ezekből melyek azok, amelyet a munkahelyükön tudnak, tudnának hasznosítani.
Az elnökasszony a folytatásban beszélt " A szövetségi nőpoltika a múltban, és a jövő feladatai" -ról, az elmúlt huszonöt évről, a szakszervezeti átalakulástól a mai helyzetig.Sokan nem tudják, hogy a nyugdíjtörvény bevezetésekor négyszázezer aláírást gyűjtött össze az MSZOSZ Női Választmánya, és ennek hatására az 1994. utolsó országgyűlési határozata értelmében ötvenöt ezer nő, a régi feltételekkel, tizenhárom év átmenetes időszakkal mehetett nyugdíjba.
Ugyanígy a Női Választmány munkájának eredményeként, a foglalkoztatási törvény módosítása idején a GYED-en és GYES-en lévő kismamáknak nem kellett a tandíjat megfizetni, ha felsőfokú intézményben tanultak, a későbbiekben pedig a gyermek születése után az apát megillető öt nap (ikerterhesség esetén hét nap)vehető igénybe.
Nagyon sok teendő vár a Szövetség Nőszervezetére, mert a nők helyzete nem javult az utóbbi időben.
Tudnunk kell, hogy mit akarunk:
- társadalmi szinten: látható képviselet legyen,
- munkahelyi szinten: több lehetőséget és rugalmasságot,
- szakszervezeti szinten: változást és szakértelmet.
A résztvevők érdeklődése, aktivitása elősegítheti a közös gondolkodást, és valóban a 2016-os év a tudást átadó és megszerző év lehet.
“Ha nem vagy képes nagy dolgokat véghez vinni, végezd nagyszerűen az apró ügyeket! Ne várj az alkalomra! Ragadd meg a közönséges hétköznapi alkalmakat, és tedd őket naggyá!”
Mátészalka, 2016. január 13.
Toldi Miklósné
elnök, Észak-alföldi régió