Ha nem lépünk...
- Megjelent: 2017. március 06. hétfő, 07:51
A május elején kongresszusra készülő Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ) sok feladata van, hogy átalakítsa működési struktúráját, amit akkor foglaltak alapszabályba, amikor még úgy volt, hogy 2013 végén az Autonómok mellett a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozik a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ). A három szereplőre kitalált konföderációs szerkezet törvényszerűen nem működik tökéletesen a kétszereplős felállásban, hiszen a SZEF végül mégsem lépett be a szövetségbe – indokolta a Népszavának a Vasas Szakszervezet elnöke az utóbbi hetekben megélénkült belső vitákat. Balogh Béla a fúzió előtt épp az új struktúrát kidolgozó munkabizottságot vezette, amely az MSZOSZ országos hálózatára építve rakta össze az új szövetségi munkaszervezetet, amin most változtatni kell.
„Tudjuk hogy hogyan, mit kell a szikével kioperálni, de ehhez nagy türelem és kompromisszum-készség kellene” – magyarázta a helyzetet a vasasok vezetője, aki a nagy konföderáció létrehozását ma is jó ötletnek tartja, mert felesleges egy ekkora országban ennyi szakszervezeti szövetséget működtetni. Az elnök szerint tisztább helyzetet lehetne teremteni, ha nem keverednének a konföderációban a versenyszféra és a közszféra érdekvédelmi szervezetei. Balogh Béla szerint a tiszta helyzet azért lenne szerencsésebb, mert egyébként is nagyon sok minden változott a szakszervezetek jogi szabályozásában, amihez alkalmazkodniuk kell. „ Ránk kényszerítették az új Munka Törvénykönyvét, az új civil törvényt, a Polgári Törvénykönyv alapján a gazdálkodó szervezetekre érvényes működési struktúrát” – magyarázta lapunknak a Vasas Szakszervezet vezetője, hogy miért kell megváltoztatni a szövetség alapszabályát.
A kérdésre, hogy ezek szerint az egész magyar érdekvédelmi rendszer átalakulásra szorul-e, Balogh Béla azt felelte, ideje lenne tisztába tenni, mi a szerepe a szakszervezeti konföderációknak, mert a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) jelenleg nem fedi le az összes munkavállalói szervezetet. Szerinte vissza kellene állítani az egységes érdekegyeztetést, a régi Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), mert az adó, a társadalombiztosítás, a bérkérdések, köztük a minimálbér ügye, vagy a nyugdíj mindenkit érint és itt lehetne megvitatni a Munka Törvénykönyve, a sztrájktörvény átalakítását is.
Azt gondolja, célszerű lenne, ha egy konföderáció vinné a versenyszférát, egy másik a közszférát és ezek közösen értékelnék a mindenkori helyzetet, információkkal ellátva az ágazati szakszervezeteket. Vagyis a felső szint politizálna, az ágazati szakszervezetek pedig végeznék a munkájukat. Vissza kellene hozni és valóban működtetni az ágazati párbeszéd bizottságokat, hogy középszintű megállapodásokat is lehessen kötni – tette hozzá. Most ezzel szemben teljes kavarodás van, több magát ágazati szakszervezetnek mondó kis szervezet létszáma és vagyona, apparátusa és szakértői csapata kisebb, mint a vasasok egy-egy alapszervezetének adatai.
Beszélgetésünk után épp Kecskemétre indult a Vasas Szakszervezet vezetője, egy határokon átnyúló területi partnerségi iroda átadására, amit a német IG Metal szakszervezettel közösen működtetnek. Ezért is hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi tőke úgy terjed, mint a polip, behálózza a világot, a szakszervezeteknek is alkalmazkodni kell az új kihíváshoz és erősíteni az összefogást egy országon belül és országok között is. Ha nem lépünk, a nemzetközi tőke felfal minket, a politika pedig felfalja a konföderációkat” – hangzott a megoldást sürgető helyzetértékelés.
Olyan belső struktúrát akarnak kialakítani, amely területi hálózati irodákat tart fenn, jobb szolgáltatást nyújt a tagságnak, az érdekegyeztetésekhez megfelelő elemző anyagokat tud készíteni, szakértőket képes megfizetni, ha az ágazatoknak segítségre van szükségük, tanácsadást és oktatást tud szervezni. Ki kell mondani, hogy egy akkora szervezetnek, mint a MASZSZ, kell egy irányító, koordináló, döntéselőkészítő apparátus – vázolta a belső változások irányát az elnök.
A vasasok vezetője szerint történelmi pillanathoz érkeztünk, mert ilyen munkaerőhiány a rendszerváltozás óta nem volt Magyarországon. Tavaly szeptembertől a VKF 3 szakszervezeti konföderációja között már egészséges együttműködés alakult ki, ami biztató előjel, hogy képesek és készek is jobbat, erősebbet, szakszerűbbet csinálni, mint eddig. Közös szakértői anyagokra, érvekre van szükség, hogy a munkaadókat további béremelésekre lehessen rábírni, a kormányt pedig hatékonyabb oktatási rendszer működtetésére lehessen sarkallni és érdemi kritikát lehessen megfogalmazni a költségvetési tervekkel kapcsolatban – sorolta végül a közös feladatokat Balogh Béla.
forrás: nepszava.hu
