Hőségriadó

Megjelent: 2017. június 23. péntek, 07:16

Hőségriasztást rendelt el csütörtöktől  négy napra, az országos tiszti főorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezzel kapcsolatban felhívja a munkaadók figyelmét arra: tegyenek eleget a munkavédelmi jogszabályokban foglalt kötelezettségeiknek, s biztosítsanak legalább hideg védőitalt a rendkívüli hőhatásnak kitett foglalkoztatottak számára.

A meteorológiai szolgálat szerint a hőség a későbbiekben csak fokozódik: a hét végén 27,3 fokos átlaghőmérséklet várható az ország déli részén, s a 34-35 fokos napi maximumok után a jövő héten tovább fokozódik a kánikula. Jövő hétfőn egyes helyeken 36-37 fokos napi maximum is előfordulhat. A hőségriasztás tájékoztatási fokozatának elrendelési feltétele, hogy a napi középhőmérséklet az előrejelzés alapján legalább egy napig haladja meg a 25 °C-t. Az 1. fokú riasztás akkor következik, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymás után következő napon meghaladja a 25 °C-ot. Ebben az esetben tájékoztatni kell az egészségügyi intézményeket, a mentőszolgálatokat, a háziorvosokat, illetve a helyi önkormányzatokat is a hőségriasztás mértékéről és időtartamáról A 2. fokú riasztásra akkor kerülhet sor, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon keresztül meghaladja a 27 °C-ot. Ekkor a lakosságot a médián keresztül is tájékoztatni kell a szélsőséges időjárási helyzetről, illetve a hőártalmak megelőzésének lehetséges módjáról.

A munkavédelmi törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Más kérdés, hogy ennek megvalósítási módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – maga határozza meg. Szóval ez egy gumiparagrafus, viszont vannak bizonyos támpontok. Például az, hogy a „pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet”. Arról a jogszabály nem szól, hogy ez pontosan mit jelent, az viszont kiderül, hogy a „klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni”. Így „óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken”. Ez a szabályozás tehát kifejezetten zárt terekre vonatkozik. Általánosságban is érvényes azonban, hogy amennyiben „a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani”. A rendelet ennek módjáról is szól: a „folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített”. A védőital elfogyasztásához a dolgozók létszámának megfelelő, egyéni használatra kiadott ivópoharakról is kell gondoskodni.

Úgy tűnik, a jogalkotó azonban egyszerűen megfeledkezett arról, hogy a munkahelyi klíma szabadtéri munkavégzés esetén is lehet nagyon meleg. Ezért kimaradt a szabályozásból, hogy kánikula esetén mindenkinek járhat az óránként legfeljebb tíz perces szünet. Másfelől – ismételjük még egyszer – legalább a „pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet”. Amiből meg az következik – illetve következnék –, hogy a szabadban dolgozók számára is biztosítani kell – vagy inkább kellene – a pihenőidőre, illetve az étkezés idejére a megfelelő hőmérsékletű helyiséget.

Nem kötnénk nagy összegű fogadást arra, hogy ennek a feltételnek mindenütt eleget tesznek. Sokkal inkább valószínű, hogy a szabadban foglalkoztatottak esetében – például az út- vasútépítési, illetve az építőipari tevékenység során – ezzel nem is nagyon törődnek. Miközben a törvény előírja: „szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről”. Igaz, itt nevesítve megint csak a melegedési lehetőség szerepel, a hőség elleni védelem viszont nem.

De van még egy gumiparagrafus. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni az emberi tényezőt a „munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál”. Ebbe akár bele is férhetne, hogy kánikulában – rendkívüli esetektől eltekintve – senkit nem köteleznek a déli órákban közvetlen napfénynek kitett helyen a munkavégzésre. Nem gondoljuk, hogy erre tényleg figyelmet szentelnek. S van további nyitott kérdés is: mit jelent 24 °C (K) EH érték? Ez egy nagy titok: a korrigált effektív léghőmérséklet, amelynek megállapítása során figyelembe kell venni a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, illetve a légmozgást is. Egy jogszabályban rögzített nomogram határozza meg, hogy mikor van rendkívüli intézkedésre szükség. Ami nem könnyíti meg a helyzetet, hiszen előfordulhat, hogy amikor a hőmérő higanyszála harminc fokot meghaladó hőmérsékletet mutat, a rendelet szerint – ha mondjuk fúj a szél – még nincs szükség rendkívüli intézkedésre. Ez a szabályos így erősen vitatható, mert a munkáltató sem tudja igazán eldönteni, mikor van szükség bármilyen intézkedésre. Azt pedig a szakszervezet végképp elfogadhatatlannak tartja, hogy a szabályozás a kötelező óránkénti munkaszünetet csak zárt térben végzett munka esetében írja elő, ha a hőmérséklet meghaladja a jogszabályban előírt mértéket.

(forrás: Magyar Szakszervezet)