Sztrájkismeret
- Megjelent: 2018. január 25. csütörtök, 08:48
A Sztráda Rádióban (online hllgatható rádió) minden héten csütörtökön 17 órától a Vasas műsora hallható! A mai téma: A sztrájk ideológiája és hatása.
Hallgassátok a műsort az online felületen: www.sztadaradio.hu
Az uzemiszemle.blog.hu oldalán jelent meg amit a sztájkról tudni érdemes, aktualitása okán közzétesszük itt is:
A sztrájk a munkavállalók közösségét megillető Alaptörvényben biztosított alapjog, amely alapján a munkavállalók jogosultak a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása céljából a munkavégzés beszüntetésével nyomást gyakorolni a munkáltatóra. A sztrájk lehet jogellenes is, amennyiben egyéb (különösen az Alaptörvénybe ütköző) célok érdekében folytatják.
Ökölszabály, hogy 50%-nál kisebb támogatottság esetén nem szabad vagy kockázatos a sztrájkot elkezdeni, ezért a sztrájkhajlandóságot ajánlatos előre felmérni!
A sztrájk minden esetben kollektív munkabeszüntetést jelent, tehát egyénileg nem gyakorolható jogosultság. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A sztrájkhoz nem szervezett (nem szakszervezeti tag) dolgozók is csatlakozhatnak. A sztrájkolóknak joguk van ahhoz, hogy a munkát felvenni kívánó társaikat - nem erőszakos eszközökkel – meggyőzzék a sztrájkhoz történő csatlakozásról.
A sztrájk megkezdésének eljárási feltétele az előzetes egyeztetés kezdeményezése. Sztrájkot jogszerűen csak akkor lehet megkezdeni, ha az egyeztetés legalább hét napon át tartott és az nem vezetett eredményre. A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére. A felek kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.
A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető (pl. fegyelmi büntetés, vagy a munkaviszony megszüntetése). A munkavállaló azonban csak a sztrájk idejére mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha a felek között megegyezés születik, vagy a sztrájk más okból véget ér, a munkavállaló köteles újból munkába állni.
A sztrájkban részt vevő dolgozóknak a kiesett munkaidőre fizetés nem jár, de a szakszervezet a saját sztrájkalapjából a kieső dolgozói bevételeket fedezheti a tagjai számára. Ez akkor szokott fontos lenni, ha esetleg elhúzódik egy sztrájk. Már csak ezért is előnyös lehet a szakszervezeti tagság. A sztrájkalap tehát a szakszervezetnek a sztrájk finanszírozására szolgáló pénzügyi eszköze, juttatási formája a sztrájksegély, ami a sztrájkban résztvevő szakszervezeti tagok keresetkiesésének pótlására, kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatás, amelynek jogosultságát, mértékét, folyósítását általában a Sztrájkszabályzat rögzíti. A sztrájksegély mentes a személyi jövedelemadótól és a nyugdíjjáruléktól, nem képezi egyéb levonás alapját sem.
